A számok
nem hazudnak
Rezsi, üzemanyag, nyugdíj, adó – amit látunk, és amit nem akarnak, hogy lássunk.
Mindenki hallott már a rezsicsökkentésről, a védett üzemanyagárról, a CSOK-ról, az szja-kedvezményekről. Szép szavak, jól csengő ígéretek. De mi van a felszín alatt? A számok nyilvánosak – csak össze kell rakni őket. Én megtettem. Nem azért, mert szeretem a táblázatokat, hanem mert egy ideje azt érzem, hogy a saját zsebem mesél a legjobb történetet.
Honnan van az állam pénze?
Mielőtt bármit is megvizsgálunk – rezsi, üzemanyag, nyugdíj –, tisztázni kell egy alapkérdést: az állam honnan veszi a pénzt, amiből „támogat"?
Sokan hallják, hogy „az állam ad CSOK-ot", „az állam csökkenti a rezsit", „az állam védi az üzemanyagárat" – és ez igaz is. De az állam nem bányászik aranyat, nem talál pénzt az utcán. Az állam pénze egy forrásból jön: az adófizetők zsebéből.
mrd Ft
A 2025-ös állami bevételek közelítő megoszlása:
| Bevételi forrás | Arány | Nagyságrend |
|---|---|---|
| 💰 Adók + járulékok (ÁFA, SZJA, TB stb.) | 75–80% | ~23–25 000 mrd Ft |
| 🇪🇺 EU-s támogatások | 5–10% | ~1 500–3 000 mrd Ft |
| 🏦 Állami cégek, osztalékok | 5–8% | ~1 500–2 500 mrd Ft |
| 📄 Egyéb (bírság, illeték, vám stb.) | ~5% | ~1 500 mrd Ft |
Az adókon belül a legnagyobb tétel az ÁFA – önmagában közel 9 000 milliárd forint, ami az összes bevétel közel egyharmada. Ez egy fogyasztási adó: minden egyes vásárlásnál, tankolásnál, számlafizetnél ott van – észrevétlenül, automatikusan.
Ez nem azt jelenti, hogy a támogatások rosszak. Azt jelenti, hogy nem ingyenesek. Valaki mindig fizeti – ha nem te közvetlenül az adóbevallásodon, akkor a szomszédod az ÁFÁ-ján keresztül, vagy a vállalkozó a megnövelt energiaszámláján. A pénz körben megy – csak néha más útvonalon, mint gondolnánk.
Magyarország 27%-os ÁFA-kulcsával az EU legmagasabb fogyasztási adóját alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy minden 10 000 Ft-os vásárlásból 2 130–2 700 Ft azonnal az állami kasszába kerül. 2025-ben az ÁFA bevétel egyedül nagyobb volt, mint az SZJA és a társasági adó együttesen.
A rezsicsökkentés – de kinek csökkent?
Amikor 2013-ban bevezették a rezsicsökkentést, az ország ünnepelt. A szülői ház villanyszámlája valóban csökkent. Ezer forinttal.
Ugyanabban a hónapban megérkezett a söröző villanyszámlája is. Ugyanolyan fogyasztás, ugyanaz a mérő – csak éppen 30 000 Ft-ról 36 000 Ft-ra ugrott.
A matematika egyszerű: a söröző 6 000 Ft-tal fizetett többet. Hatan kaptak 1 000-1 000 Ft-os csökkentést. Valakinek finanszíroznia kellett – és az a valaki a vállalkozó volt. Ez nem politika, ez aritmetika.
A vállalkozások pedig nem nyelik le a pluszkiadást: rászámolják az árakra. A sör, a kávé, az ebéd mind kicsit drágább lett. A rezsicsökkentés egy részét a fogyasztó ezer apró vásárláson keresztül fizette vissza – csak nem egyetlen számlán.
A vállalkozói gázár – ahol a számok igazán fájnak
Ma a söröző gázszámlája 745 Ft/m³. Ez az EU egyik legmagasabb vállalkozói gázára. Utánajártam:
| Helyszín | Gázár (Ft/m³) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 🇭🇺 Magyarország – söröző (piaci ár) | 745 Ft/m³ | EU egyik legmagasabb vállalkozói ára |
| 🇦🇹 Ausztria – Graz (vállalkozói ár) | 450–550 Ft/m³ | ~200 Ft-tal olcsóbb |
| 🇭🇺 Magyarország – háztartás | Hatósági (támogatott) | Piaci ár alatt rögzített |
Ha Grazban lenne a söröző, havonta komoly összeget spórolnék a gázon. Ahogy egy kultikus magyar filmben mondták: „Béláim, toljuk odébb a kocsmát." -Legényanya(1989) – Nos, a számok alapján ez már nem is akkora vicc.
A magas vállalkozói energiaár közvetlen versenyhátrány. Amit a cég extra rezsiként fizet, azt előbb-utóbb az árakon keresztül a vásárló fizeti meg. Ez nem vélemény – ez üzleti kényszer.
Üzemanyag – a „védett ár" valójában kit véd?
2026 márciusában a kormány bevezette a védett árat: benzin maximum 595 Ft/liter, gázolaj 615 Ft/liter – kizárólag magyar rendszámú járművekre. A piaci ár ezzel szemben 685 Ft (benzin) és 780 Ft (dízel) körül alakul.
Az EU-s összehasonlítás első ránézésre bíztató – Magyarország a legolcsóbbak között van. De ha a fizetéshez viszonyítjuk, más a kép:
| Ország | Benzinár (€/l) | Nettó átlagfizetés (€/hó) | Hány liter = 1 fizetés? |
|---|---|---|---|
| 🇱🇺 Luxemburg | €1,70 | €3 400 | ~2 000 liter |
| 🇦🇹 Ausztria | €1,88 | €2 700 | ~1 436 liter |
| 🇩🇪 Németország | €2,13 | €2 500 | ~1 174 liter |
| 🇵🇱 Lengyelország | €1,68 | €1 350 | ~804 liter |
| 🇸🇰 Szlovákia | €1,58 | €1 200 | ~759 liter |
| 🇭🇺 Magyarország (védett ár) | €1,54 | €1 080 | ~701 liter |
| 🇷🇴 Románia | €1,84 | €1 120 | ~609 liter |
| 🇬🇷 Görögország | €2,05 | €1 200 | ~585 liter |
Egy osztrák dolgozó havi fizetéséből kétszer annyi benzint vehet, mint egy magyar. Ez a valódi vásárlóerő.
Ki fizeti a különbözetet?
A védett ár nemcsak a kiskereskedelmi, hanem a nagykereskedelmi árat is maximálja. A benzinkutaknak tehát nem kell drágábban venniük, mint amennyiért eladhatják – de az árrésük nullára csökkent. A különbözet döntő részét a MOL viseli, az állam jövedékiadó-csökkentéssel és kedvezményes készletkiárusítással enyhíti a terhet.
A jelenlegi rendelkezés 2026. május 1-jéig érvényes. Utána a piaci ár lép vissza – és a felhalmozott veszteségek is beárazódnak.
Nyugdíj – a számok mögötti szám
Az Eurostat 2023-as adatai szerint Magyarország a GDP mindössze 7,1%-át fordítja nyugdíjkiadásra. Az uniós átlag 12,9%. Első ránézésre ez takarékosságnak tűnik. De mire elég?
| Ország | Nyugdíjkiadás (GDP%) | Átlagnyugdíj (€/hó) |
|---|---|---|
| 🇬🇷 Görögország | 16,4% | EU-átlag felett |
| 🇦🇹 Ausztria | 15,0% | €1 962 |
| 🌍 EU-27 átlag | 12,9% | €1 294 |
| 🇭🇺 Magyarország | 7,1% | ~€398 |
| 🇮🇪 Írország | 4,5% | — |
Egy átlagos magyar nyugdíjas 398 eurót kap havonta – ez az EU-s átlag alig harmada. Ráadásul a 7,1%-os szám nem tartalmazza a rokkantsági és korhatár előtti ellátásokat, amelyeket 2012-ben kivezettek a nyugdíjrendszerből. Ezekkel együtt az arány közelebb lenne a 9%-hoz – de még így is messze az EU-átlag alatt.
Ha a 7.1% az 398€(151 eFt) akkor ha az unios átlagot költené a kormány nyugdíjkiadásra akkor ez a szám 723€(274eFt) lenne. De ha korrigálnánk, és a 9%-kal számolunk akkor is 570€(216eFt) lenne az átlagnyugdíj!(380 Ft-os euroval számolva)(persze azért a számítások nem ilyen egyszerűek!)
A nagy kép – mindig mi fizetjük
Ha összerakjuk az eddigieket, egy nagyon egyszerű mintázatot kapunk. Az állam minden bevétele – a rezsikedvezmény fedezete, a CSOK, az szja-visszatérítés, a védett üzemanyagár mögötti jövedékiadó-csökkentés – ugyanabból a forrásból jön: az adófizetőktől.
A rezsicsökkentés a háztartásoknak kedvezett – de a vállalkozók megemelt számláin keresztül visszakerült az árakba. A vállalkozói gázár az EU egyik legmagasabbja – közvetlen versenyhátrány, ami drágulást okoz. A védett üzemanyagár most olcsóbbá teszi a tankolást – de a kiskereskedők vesztesége a lejárat után visszaépül. A nyugdíjrendszer a GDP egyre kisebb hányadát fordítja az idősekre, miközben a befizetők aránya csökken.
A számok nem hazudnak. Csak néha nagyon ügyesen el vannak rejtve – támogatásokba, adócsökkentésekbe, átmeneti intézkedésekbe csomagolva. Érdemes tájékozódni több forrásból, megnézni az eredeti adatokat, és nem csak a bejelentést hallgatni – hanem utánaszámolni.
Eurostat (nyugdíjkiadások 2023) · Európai Bizottság Weekly Oil Bulletin (2026. márc. 30.) · 50/2026. (III. 9.) Korm. rendelet · Magyar Közlöny 2025. évi költségvetési adatok · Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány · GlobalPetrolPrices.com (2026. április 6.) · nomadnotmad.com átlagfizetés adatok (2026)
A cikk tájékoztató jellegű, személyes tapasztalatokon és nyilvánosan elérhető adatokon alapul. Nem minősül pénzügyi vagy jogi tanácsadásnak.
A szavazatod is szám.
A fenti számok egy részét te is befolyásolhatod – az urnánál. Tájékozódj, gondolkodj – és menj el szavazni.
🗳️ Menj el szavazni – 2026. április 12.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése